Iratkozz fel hírlevelünkre!
Magazin előfizetés

Állandó optimizmus és egy pár lyukas cipő - Bogár János ultrafutó sikerének titkai

Bogár jános
Facebook
Twitter
Pinterest
Hatodik alkalommal teljesítette az Ultrabalatont Magyarország egyik legrutinosabb ultrafutója Bogár János, aki ráadásul a tavalyi eredményéhez képest 5 órával gyorsabban kerülte meg a magyar tengert, így példája tökéletes bizonyítéka annak, hogy a futás tényleg kortalan, és mindig van lehetőség a fejlődésre.

Ennyi verseny tapasztalattal a hátad mögött még mindig van benned izgatottság a rajtot megelőző pillanatokban, vagy már megszokásból indulsz el, amikor eldurran a startpisztoly?

Számomra nincs is nagyobb öröm annál, mint amikor futók között lehetek. Szívet melengető érzés a rajt előtt körbenézni, látni a sok ismerős és ismeretlen arcot, egyszerűen megunhatatlan ez a hangulat. Többek közt ezekért a pillanatokért is járok a mai napig versenyekre, imádom ezt a légkört, ami ilyenkor körülvesz. Persze, mindig van izgatottság is, de egyúttal határtalan öröm és boldogság, hogy ott lehetek.

Ha csak a száraz tényeket nézzük, akkor az idei NN Ultrabalaton nagyon jól sikerült, hiszen 5 órával jobb időt futottál, mint tavaly. Belülről is ilyen könnyed futás volt ez a mostani tókerülés?

Tavaly nagyon közel volt az UB és a Spartathlon, akkor muszáj volt takarékon futnom, hiszen mindössze egy hét választotta el a két versenyt, így az is csodaszámba ment, hogy egyáltalán elindultam a Balaton körül, mivel a Spartathlon volt a fontosabb próbatételem. Most úgy álltam rajthoz, hogy kifutom, ami bennem van. Szerencsére nagyon jól sikerült a mostani felkészülés, az idei évben újra folytathattam a kedvenc taktikámat, miszerint a hétvégi hosszú edzésekre a versenyek a legjobb alkalmak, így már 16 versennyel a lábaimban érkeztem a Balaton partjára. Túl vagyok idén már három 24 órás és egy 6 órás futáson, valamint két maratonon is, szóval joggal éreztem, hogy jó formában vagyok, és bíztam végig magamban.

bogar janos

Ahogy mesélsz róla, olyan érzésem lett, hogy ez egy nagyon könnyed versenyzés volt. Nem is voltak kritikus pontok?

Tulajdonképpen nem. A párom kísért autóval, ahogy mindig, megvan már a jól bevált módszerünk, és szerencsére, amióta a Hammer termékeivel frissítek, a gyomor gondok is elkerülnek, pedig korábban hosszú éveken át én is küzdöttem az ultrafutók nagy mumusával, a rossz frissítési stratégiával. Nagyon tartottam a zseléktől, a poroktól, de hozzászoktam és be kellett látnom, hogy valóban sokkal jobban működik az energia visszapótlásom. Korábban tényleg sok versenyt kellett feladnom rossz gyomor, vagy rossz cipőválasztás miatt, de ez is egy tapasztalás.

Idén akkor tehát mondhatjuk, hogy minden adott volt a tökéletes ultrabalatoni felkészüléshez?

Igen, mondhatjuk. Idén év eleje óta ismét visszatértem a régi, jól bevált módszeremhez, a napi két edzéshez, és nagyon örülök, hogy jól bírom a terhelést. Tudod, nekem nagyon nagy dolog az, hogy közeledve a hatvanhoz még mindig képes vagyok fejlődni, és ez például biztosan nem menne jó minőségű táplálék-kiegészítők nélkül. Az immunrendszeremre is odafigyelek, a Magmaxx termékei jelentenek ebben nagy segítséget. Egy dologra kellett már csupán az UB előtt nagyon figyelnem az edzéseket illetően, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására. Így is simán összejön heti szinten a 200 km, ez amúgy a minimum, amit elvárok magamtól, de szerencsére még mindig jól is esik.

bogar janos

Jól megy a futás, végre van egy jól működő és bevált frissítési stratégia, de az aktuális futócipőd orra mindig lyukas. Ez már inkább valami kabala nálad, hogy az új cipődet mindig kivagdosod?

Szerintem még soha nem volt olyan cipőm, aminek ne szabtam volna át az orrát, vagy az oldalát, de ez nem babona, csupán a komfortérzetem így kívánja. Képes vagyok még a boltban az eladók szeme láttára a vásárlást követően azonnal lyukat vágni a cipőn. Talán már a nyolcvanas évek végén, az első hosszabb versenyeim után kerestem egy olyan megoldást, ami hosszú távon garantálja számomra a kényelmet, míg végül nem maradt más, mint az olló. Azóta, amióta így hordom a futócipőket, soha nincs vízhólyagom, nem tör, nem nyom a cipő sehol. A mostani UB-ra kaptam az ON-tól egy gyönyörű és szuper kényelmes futócipőt nem is sokkal a verseny előtt, de az is bizony hamar az ollóm áldozatává vált. A futócipő dolgozik a futóért, nem fordítva, így nem szabad sajnálni, hiszen ettől nem megy tönkre hamarabb, nem kopik el gyorsabban a talpa.

Akkor azon nem szabad változtatni, ami jól bevált. Idén még milyen versenyek várnak rád?

Legközelebb a debreceni maratonon indulok, ami az UB után már szinte rövid táv, majd jön a kedvenc hazai versenyem, a Kassa-Miskolc, szeptemberben pedig a Spartathlon, ha sikerül az anyagiakat összerakni, remélem ott lehetek Athénban ismét. Szerintem nagyon fontos az életben, nem csak a futásban, hogy mindig legyen előttünk egy következő cél. Nekem ezek a versenyek, ahogy véget ér az egyik, már várom is a következőt.

Kép

Videók